2010. február 11., csütörtök

Budapest nevezetességei

Budapest nevezetességei
Budapest, Budapest te csodás! – a népszerű operett sláger, Rigó Jancsi dala szerint sincs a világon még egy olyan szép város, mint az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött magyar főváros. Ha ennyire nem is vagyunk elfogultak, azt azért meg kell hagynunk, a mi kis Párizsunk, Szajna helyett háborgó Dunával, a francia Moulin Rouge kistestvérével a Pesti Broadwayn, vagy említhetnénk akár a Notre Damme helyett a hivatalosan Nagyboldogasszony-templomnak nevezett Mátyás templomot is, valóban elragadó. Hányszor, de hányszor haladunk el e nevezetességek mellett lehajtott fővel?
Budapest látnivalóit nemcsak a turistáknak, nekünk magyaroknak sem ártana időnként újra felfedezni. A magyar főváros dúskál a történelmi épületekben, ahogy műemlékekben sem szenved hiányt, végigjárni őket tán egy nap kevés is volna. Városfelfedező túránkat érdemes a budai oldalon kezdeni, majd áthaladva Budapest legszebb hídjainak egyikén, a pesti oldalon folytatni a sétát.

Gellért-hegy

Ott van mindjárt a Gellért püspökről elkeresztelt Gellérthegy 19. században emelt erődjével, a híres Citadella teraszaival, ahonnét lenyűgöző panoráma tárul a városra. A hegy s Budapest egyik jelképe, a csak Sörnyitóként csúfolt Szabadság-szobor is, mely a náci uralom alól való felszabadulásnak állít emléket. A Gellérthegy alatt gyógyvizek bugyognak, melyek több neves fürdőt táplálnak, így a Rudast és a Gellértet is.

Királyi Palota

A Várhegy déli részének éke a 17-19. században újjáépített, barokk stílusú Királyi Palota. Az ország legfontosabb gyűjteményeit, könyvritkaságait őrző Széchenyi Könyvtár mellett, itt kapott helyt a Magyar Nemzeti Galéria, a kortárs művészet remekeit bemutató Ludwig Művészeti Galéria (LUMU), valamint a legdélebbre fekvő palotaszárnyban a Budapesti Történeti Múzeum is.

Várnegyed

A Dísz tér és a Mátyás templom között elterülő Budai Várnegyed a főváros egyik leghangulatosabb, legpatinásabb sétáló negyede. E megtisztelő címet zegzugos utcáival, múlt században emelt házaival, régi gázlámpáival és nem utolsósorban műemlékeivel érdemelte ki. Utóbbiak körébe tartoznak a negyed középkori épületei, 17. századi barokk és copfstílusú palotái is. A Hadtörténeti Múzeum mellett, itt működik a Zenetörténeti Múzeum is, de a világ egyik legszebb Hilton szállodáját, melynek oldalszárnya egy középkori kolostor maradványait őrzi, ugyancsak erre találjuk. Említést érdemel még békebeli ízeket ígérő süteményeivel a 19. században alapított, legendás Ruszwurm cukrászda, az édesszájúak paradicsoma is, ahol nemcsak a berendezés múlt századi, a receptek is eleinktől származnak. A Várnegyed jelentőségét emeli továbbá, hogy alatta számos, több kilométer hosszú folyosórendszer húzódik, melyek közül a Budavári labirintus névre hallgató szakasz a nyilvánosság számára is nyitott, látogatható.

Szentháromság tér

A Várnegyed központját képező Szentháromság tér dísze a Szentháromság Szobor, de ez a terület ad otthont a régi budai városházának, a Mátyás templomnak, és a magyar Borok Házának is.

Mátyás Templom

A Királyi Palotával csaknem egyidős templom őse még a 13. században épült, ám napjainkig többször átépítették, többek közt Mátyás király jóvoltából, végleges, neogótikus formáját a 19. században nyerte el, amikor Buda fő plébániatemplomának is kinevezték. A török megszállás idején dzsámiként is üzemelt, ekkor freskóit lemeszelték. Falait ma újra a magyar történelem legfontosabb eseményei ékítik, de persze a bibliai jelenetek sem hiányozhatnak azokról. Üvegablakait Lotz Károly és Székely Bertalan rajzai díszítik. Az egykor tetejét ékítő majolikacserepeket, melyeket a pécsi Zsolnay gyárban készítettek,erősen megrongálódott állapotukra hivatkozva,  nemrégiben áruba bocsátották. A templom kiváló akusztikájának köszönhetően az év során számtalan komolyzenei koncertet tartanak itt.

Halászbástya

A Mátyás templom tőszomszédságában épült, Schulek Frigyes által tervezett kilátóépületet 1905-ben, a középkori halpiac helyén létesítették, hogy méltóképp zárják le a Várnegyedet. A Halászbástyáról a városra táruló panoráma oly annyira pazar, hogy 1988-ban még az UNESCO is felterjesztette Világörökség listájára.

Mária Magdolna Torony

Szintén a budai kilátóhelyek sorát gazdagítja a Mária Magdolna torony, mely a második világháború során megsemmisült volt budai helyőrségi templom épségben maradt toronyrésze. Ha valaki kevesellné a látványt, a toronyból félóránként felcsendülő harangjáték bizonyára kedvére lesz.

Margitsziget

Buda és Pest között nemcsak a fenséges oroszlánokkal övezett Lánchíd, az Erzsébet, a Szabadság vagy a Margit híd érdemel figyelmet, a Duna közepén fekvő park, a három kisebb sziget összeépítésével kialakított Margitsziget is. A IV. Béla idején még Nyulak szigetének nevezett park egyik leglátogatottabb pontja a Zenélő Szökőkút mellett a királylány, Margit emlékére emelt kápolna és az egykori kolostor romjai. A sétákon túl a szigeten a sport szerelmesei és a szórakozni vágyók is meglelik számításaikat. A hullámmedencéjéről híres Palatinus strand mellett a szabadtéri színpad is élmény dús programokkal kecsegtet. A sziget északi részén található, patinás gyógyszállók, a Grand Hotel Margitsziget és a Thermal Hotel Margitsziget a park mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas termálvizét használják fel.
Lánchíd
Budapest csodás hídjai közül az 1839-ben emelt, első állandó kőhidat, a gróf Széchenyi István kezdeményezésére épült Lánchidat emelnénk ki. A híd nevét klasszicista stílusú mederpilléreiről kapta, melyeken egész pályateste függeszkedik. Míg a híd tervezőjeként az angol Tierney W. Clarkot, kivitelezőjeként a skót Adam Clarkot tartjuk számon. Utóbbi nevét viseli a híd előtt fekvő impozáns tér is, mely az augusztus 20-i ünnepségek során rendszerint roskadásig telik. És, hogy eloszlassunk egy városi tévhitet is, eláruljuk a délceg kőoroszlánoknak bizony nyelvük is van, igaz, azokat csak felülnézetből lehet látni.
Belváros
Budapest turisztikai szempontból egyik legforgalmasabb nevezetessége a belváros. A patinás Gerbaud cukrászdának helyt adó Vörösmarty tér, a város legismertebb sétáló és bevásárló utcája, a pesti Fashion Streetbe torkolló Váci utca és a Dunakorzó télen-nyáron számtalan látogatót és helyi lakost csalogat. A belváros nevezetes épületeinek sorát gazdagítja, a jelenleg sajnos zárva tartó Vigadó koncert és bálterem is, melynek színpadán hajdan olyan jeles művészek is megfordultak, mint Liszt Ferenc, Wagner, vagy Richard Strauss és Kodály.

Szent István Bazilika

Az 1800-as évek közepén, klasszicista és eklektikus stílusban épült templom, Budapest legnagyobbja. Jelentőségét emeli egyedülálló, 360 fokos körpanorámát nyújtó kupolája is, ahová lifttel juthatunk fel. A bazilikában több műalkotás is a névadó, magyar állam- és egyházalapító Szent Istvánnak állít emléket.

Parlament

A századfordulóra épült, eklektikus országháza, számtalan tornyával és míves kőcsipkéivel egyértelműen a főváros és a Dunai panoráma jelképévé vált. A 265 méter hosszú épület jelentősségét tetézi, hogy egyike a világ legnagyobb parlamentként működő épületeinek. Steindl Imre tervezte a londoni Parlament mintájára. Belső terei, gazdag aranydíszítése, az állami fogadásoknak helyt adó kupolaterme is pazar. 2000. január elseje óta a Parlamentben őrzik a magyar állam jelképeit, a Szent Koronát, a koronázási ékszereket, a jogart, valamint az országalmát is.

Magyar Nemzeti Múzeum

Nemcsak a főváros, Magyarország múzeumainak sorából is kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeum, mely hazánk népének történetét hivatott bemutatni a kezdetektől egészen 1990-ig. A múzeum állandó tárlatai között az ország különböző területeiről származó római kori és középkori kőemlékek gyűjteménye mellett, Ásvány- és Kő-, Növény-, Állat- és Őslénytárat is találunk. Az épület jelentőségét növeli továbbá, hogy 1848-ban Petőfi itt szavalta el a Nemzeti Dalt és itt olvasták fel a márciusi ifjak kiáltványát is. Ezzel a múzeum ki is érdemelte, hogy napjainkban a március 15-i megemlékezések központja legyen.

Magyar Állami Operaház

A világ egyik legszebb operaházának tartott Magyar Állami Operaház az Andrássy úton kapott helyt.  A sugárút ékszerdobozkájának is nevezett palotát Ybl Miklós tervezte, lépcsőházát és nézőterét a múlt század legtehetségesebb magyar festőinek, köztük Lotz Károlynak híres freskói díszítik. Az operaház első igazgatója Erkel Ferenc volt, de Gustav Mahler is betöltötte ezt a posztot. Hajdanán olyan legendás vendégkarmesterek fordultak meg a palota falai között, mint Otto Klemperer, vagy Sergio Failoni.

Pesti Broadway

Noha korábban egyedül a Nagymező utca érdemelte ki színházaival, ma az Operaház és az Oktogon között fekvő színházaknak, mulatóknak, kluboknak otthont adó területet emlegetik Pesti Broadwayként. A Moulin Rouge mellett többek közt itt találjuk az Operettszínházat, a Tivoli Színházat és a fényképkiállításoknak helyt adó Mai Manó Házat is.

Zeneakadémia

Az Andrássy út és az Oktogon közelében található Zeneakadémiát, mely napjainkban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának ad otthont 1875-ben alapították. Első elnöke Liszt Ferenc, első igazgatója Erkel Ferenc volt. Az intézmény a budapesti koncertélet egyik kedvelt központja, kiváló akusztikájú nagytermében 1200, kistermében 400 vájt fülű zenerajongónak biztosít helyet.

Hősök tere

A millenniumi ünnepségekre készült Hősök tere, mely az Andrássy út végét képezi, a magyar történelem jelentős állomásait hivatott eszünkbe idézni.  A tér közepén, 36 méter magas kőoszlopán az a Gábriel arkangyal egyensúlyozik, aki a legenda szerint Szent István királynak elhozta a koronát. Az oszlopsor talpazatát honfoglaló vezéreinknek szobrai adják, míg a félköríves oszlopcsarnokok a magyarok híres királyait, uralkodóit, személyiségeit ábrázolják, köztük Könyves Kálmánt, Bocskait, Bethlent, vagy Kossuthot is ott találjuk. A tér két oldalán az ugyancsak jelentős Szépművészeti Múzeum és a kortárs kiállításairól neves Műcsarnok magasodik.

Városliget: Fővárosi Állat- és Növénykert, Vidámpark, Fővárosi Nagycirkusz, Széchenyi fürdő

Az egykor vasárnaponként a főváros búcsújának helyt adó Városliget ma is számtalan érdeklődésre számot tartó intézménynek ad otthont. A közel 500 állatfajtának és 4000 növényfajnak lakhelyét képező budapesti műemlék-állatkert, mely már míves, elefántos kapujával is a századelő hangulatát idézi, a világ egyik legrégebbi állatkertjének számít. A Városliget másik, kissé elhanyagolt állapotban leledző híres parkja a Vidámpark, ahol az Óriáskeréktől a dodzsemig bezárólag mindent kipróbálhatunk. Az Állatkert és a Vidámpark között található Fővárosi Nagycirkusz is az élmény dús szórakozást ígérő helyszínek egyike. Persze nem feledkezhetünk meg az ország egyik legszebb, Pest egyik legrégebbi gyógyfürdőjéről, az 1913-ban kaput nyitó Széchenyi fürdőről sem. Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma az 1960-as években már fizikoterápiás kórházként is funkcionált, és még ma is sokan járnak ide kezelésekre. A fürdő nemrégiben felújításon esett keresztül, ennek köszönhetően napjainkban élménymedence, sodrófolyosó, jacuzzik és ülőpadok is a víz szerelmeseinek kényelmét, szórakozását biztosítják.

Vajdahunyad Vára

Az eredetileg fából és kartonból emelt Vajdahunyad Vára a honfoglalás ezredik évfordulóját ünneplő kiállításra készült. Egyes elemei, melyek építészeti örökségünket hivatottak bemutatni, az országban fellelhető, legjellemzőbb épületrészek arányosan lekicsinyített reprodukciói. Az épületegyüttes akkora sikert aratott, hogy az idő haladtával kőből is megépítették, ma itt találjuk a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot is.

Nyugati Pályaudvar

Az 1877-ben épült pályaudvar impozáns vasszerkezetű csarnokával nemcsak Pest egyik legszebb épületének, a korabeli Európa egyik legkorszerűbb pályaudvarának is számított. Tervei Eiffel irodájából származtak, akárcsak a híres párizsi Eiffel-toronyé. A pályaudvar mögött ma a Niagara-vízesés másával büszkélkedő Westend City Center bevásárlóközpont magasodik, mely épületében Budapest második Hilton szállodája is helyt kapott.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése