A magyar főváros a világ legszebb városai közt is előkelő helyet foglal el, mely elsősorban bájos építészeti kultúrájának, történelmi jellegének köszönhető. Budapest egységes városképét a 21. század eleji eklektikus stílusban épült elegáns bérpalotáknak köszönheti. A városképhez azonban ugyanúgy hozzátartoznak a kétezer éves római kori amfiteátrumok, a 400 éves török fürdők, a történelmi várak, a kapualjak lovagkori ülőfülkéi, a gótika és a barokk kor emlékei, a pompás barokk és copf paloták, a középkori kőépületek, mint napjaink impozáns palotái, patinás épületegyüttesei.
Mielőtt felfedezzük a főváros nevezetességeit, látnivalóit, ismerkedjünk meg rövid történetével!
A mai Budapest területén sokáig három város, Óbuda, Buda és Pest élt.
Óbuda története a kelták betelepedésével kezdődött, őket követték a rómaiak az 1. században. Óbuda elődjét, Aquincumot sokáig a Római Birodalom fontos településeként tartották számon.
Buda már a középkortól a magyar királyok, tehetős urak és gazdag nemesek székhelye volt.
Pest története a 9-10. században letelepedő magyarokkal kezdődött, akik a síkságot, azaz Pest területét választották lakóhelyükül.
Ahogy múltak az évek, Buda a fényűző paloták gazdag polgárvárosává, Pest pedig a feltörekvő polgárság, iparosodás fellegvárává vált. 1873-ban hivatalosan egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a mai Budapest.
A gazdag történelemmel büszkélkedhető Budapestről bátran állíthatjuk: a múlt, a jelen és a jövő városa.
Duna-parti sétánk során szinte észrevétlen ragad magával a páratlan természeti szépségek, a pompás épületek és hidak sokaságának egyedülálló együttese. A Duna jobb partján a hegyes-völgyes Buda, bal partján a sík Pest fekszik. A két partot az Árpád híd, a Margit híd, a Széchenyi lánchíd, az Erzsébet híd, a Szabadság híd, a Petőfi híd, a Lágymányosi híd és két vasúti összekötő híd köti össze. |
| Kezdjük el sétánkat a Duna jobb partján, a város területének egyharmadát kitevő Budán! Lássuk, milyen látnivalókat kínál ez a hangulatos, dombokkal tarkított, történelmi atmoszférájú városrész! |
| A Duna jobb oldalán fekszik Budapest 2000 éves római kori elődje Óbuda, vagy ahogy akkori lakói hívták: Aquincum. Ebbe az elfeledett, csöppnyi régmúltunkba tehetünk időutazást, ha felkeressük az Aquincumi Múzeumot és Romkertet. A romvárosban való könnyebb tájékozódásunkat egy kőfalba épített térkép segíti, mely a fontosabb látnivalókat, romokat tünteti fel. Az Aquincumi Múzeum hazánkban szinte egyedülállónak számító összefüggő romterület, melynek legértékesebb emlékeit a múzeum szobáiban tekinthetjük meg. Aquincum polgárvárosának és katonavárosának maradványai között láthatunk faragott köveket, falfestményeket, ókori orgonát, római katonák különböző használati tárgyait, szerszámokat, mérlegeket, szobrokat, a Mithrasz-szentély oltárképét és egy másfél ezer éves diót is. A romvároson kívül két polgárvárosi amfiteátrum, vásárcsarnok, fazekasműhely, basilica, katonai fürdő, mozaikdíszes villák, és a vízvezeték kőpillérei találhatók. Az Aquincumban található 53 méter hosszú aréna északi kapuján vitték ki az elesett gladiátorokat. Érdekes és egyben félelmet keltő érzés a még napjainkban is látható vadállatok ketreceinek bejárata előtt elsétálni! A budai oldalon, a Szentlélek téren találjuk a Vasarely Múzeumot, mely a magyar származású Vásárhelyi Győzőről, a később Victor Vasarely néven világhírűvé vált festőről kapta nevét. Victor Vasarely az op-art megteremtőjeként vált világszerte ismerté. A Párizsban alkotó festő képein élénk színeket, geometriai formákat láthatunk. A Vasarely Múzeum a művész teljes életművét gondozza. |
| A Várhegy alatt 12 kilométeres barlangrendszer található. A Várbarlang 1800 m-es szakasza vezetéssel bejárható. Ha tehetjük, mi is látogassunk el a barlangba, hiszen nem mindennapi élményben lehet részünk: a Várbarlang egyik üregében még napjainkban is cseppkőképződés folyik! Folytassuk utunkat és sétáljunk el a közeli Táncsics Mihály utcába! A Táncsics Mihály utca 7. szám alatt, a barokk Erdődy-Hatvany-palotában a Zenetörténeti Múzeumot találjuk, melyben a hangszer-különlegességek és Bartók Béla kéziratai mellett időszaki kiállítások is helyet kapnak. Az épület érdekessége, hogy 1800-ban a híres zenegéniusz, Beethoven volt a ház vendége. A szomszédos épületben, a Táncsics Mihály utca 9. számban Kossuth Lajos raboskodott, s az utca névadóját, Táncsics Mihályt is innen vitték diadalmenetben Pestre 1848-ban. A 26. számú barokk ház falai között a középkori Zsidó Imaház maradványai láthatók. Az imaház ajtaján belépve a budai zsidóság életmódját, történeti emlékeit ismerhetjük meg. Múltban való barangolásunk következő állomása a Fortuna utca 4. számú épülete, itt rendezték ugyanis be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot. A múzeum érdekessége, hogy ez a világ első ilyen jellegű intézménye! Ismerkedjünk hát meg a magyar kereskedelem és vendéglátás történetével, tekintsük meg a reformkort követő vendéglátóipari berendezéseket! A Hess András térre érve feltétlenül térjünk be a Magyar Borok Házába, melynek kőpincéjében hazánk csaknem összes bora megkóstolható! A Várdomb északi oldalán, a Duna partján áll a főváros egyik legszebb barokk temploma, a Szent Anna-templom. |
A Szabadság híd és az Erzsébet híd között, a város közepén emelkedik a Gellért-hegy. A 235 méter magas, természetvédelem alatt álló hegy tetejéről éjjel-nappal csodálatos panoráma tárul elénk. A Gellért-hegyen látható a város békéjét egykor vigyázó erőd, a Citadella, és a főváros egyik jelképeként nevezetes szobor, a 14 méter magas Szabadság-szobor. Az olajágat tartó nőalak lábánál két másik szobrot fedezhetünk fel: az egyik a haladást, a másik a gonosszal való harcot jelképezi. A Gellért-hegy déli oldalán a 11. században mártírhalált halt Gellért püspök szobra emelkedik. A Szent Gellért-szobor csodálatos együttest alkot a hegyből fakadó természetes forrással, mely a szobor alatt fejlődik vízeséssé. Világhírűek a hegy lábánál található gyógyhatású fürdők: az ország legelegánsabb gyógyfürdője, a Duna partján fekvő, mozaikburkolású Gellért fürdő, valamint két török kori fürdő, a Rudas fürdő, és a Rác fürdő. |
| Rózsadombi látogatásunk során feltétlenül szánjunk időt a környéket gazdagító 150 éves török uralom emlékeinek: a Királyi gyógyfürdőnek és Gül Baba türbéjének! Szinte épségben maradt ránk a szentként tisztelt török dervis, Gül Baba türbéje. Gül Baba 1541-ben, a Budát elfoglaló törökök hálaadó szertartásán halt meg. Sírkápolnáját, mely napjainkban is kiemelkedő mohamedán zarándokhely, a 15. század közepén, 1548-ban építették tisztelői. A sírboltot később felújították, s ma múzeumnak ad otthont. Török kori emlékeink közül is kiemelkedő a Király Gyógyfürdő, melynek építését Arszlán pasa kezdte meg 1565-ben. Mai formájára 1796-ban alakították át, de még így is eredeti pompájában tárja elénk a korabeli oszmán fürdőkultúrát. A patinás török fürdő legszebb része a kupolacsarnokba beépített nyolcszögletű medence. A Kastélypark utcában álló Nagytétényi Kastélymúzeum nemcsak Budapestnek, hanem Magyarországnak is az egyik legszebb barokk kori palotája. A 15. századi gótikus épület maradványaira épült kastély ma az Iparművészeti Múzeum egyik részlege. Budafok határában, a Balatoni út és a Szabadkai út sarkánál találjuk a Szoborpark Múzeumot. A Szoborpark a szocializmus alatt készült köztéri szobrok egyedülálló gyűjteménye. A főváros területéről eltávolított többtonnás szobrok között ugyanúgy felfedezhetjük Lenin, Marx, vagy Engels mását, mint a szovjet katonáét. Felejthetetlen élményben lehet részünk, ha betérünk a Campona bevásárlóközpontban található Tropicariumba. Félelem nélkül kalandozhatunk a trópusok és az óceánok rejtelmes világában, trópusi madarak, krokodilok, ráják és cápák között! Mindenütt csúszó-mászó, úszó, kúszó és repkedő állatok. Bátrabbak (érvényes búvárvizsgával rendelkezők) 30 percet tölthetnek el öt homoki tigriscápa és egy barnacápa között! Buda nevezetes kirándulóhely. Hegyei, barlangrendszere és különleges barlanglabirintusa az év minden szakában ezrével csalogatja a kirándulókat. A főváros északnyugati területén magasodik a Budai-hegység. 400-500 méter magas hegyei, a Széchenyi-hegy, a Sváb-hegy, a Hármashatár-hegy, és Budapest legmagasabb hegye, az 526 méter magas János-hegy kitűnő levegőjével, sűrű erdeivel a természetjárók paradicsoma. A csodálatos szépségű hegyeket gyalog, kerékpárral, fogaskerekűvel, kisvasúttal, sőt akár libegővel is felfedezhetjük! A Budai-hegység két látogatható barlangja a Pálvölgyi-cseppkőbarlang és a Szemlőhegyi-barlang. A festői szépségű, 500 méter hosszan bejárható Pálvölgyi-cseppkőbarlangot gyógyító hatású levegője mellett elefántra, valamint krokodilra emlékeztető cseppkőképződményei miatt is érdemes felkeresni. A 300 méteren látogatható Szemlőhegyi-barlang hűvös, nedves levegője gyógyítólag hat a légzőszervekre. Különös képződményei, az úgynevezett borsókövek nem mindennapi látvánnyal gazdagítja a kirándulókat. |
Menjünk át a Duna bal partjára, a város területének kétharmadát kitevő Pestre! Az ország politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjába érkeztünk. |
| Pest... |
A magyar fővárosban töltött napjaink alatt feltétlenül hódoljunk a kultúrának, a művészeteknek, hiszen Budapest igen gazdagon terített asztallal várja a kulturális rendezvényekre éhes látogatókat! A vidék világhírű borai a szépséges környezetben fekvő Etyek-Budai Borvidék lankás oldalain termő szőlőkerteknek köszönhetik különleges ízvilágukat. Bortúráink során érdemes felkeresni a festői tájban megbúvó borospincéket, ahol végigkóstolhatjuk a budai vidék finom borait! A kínálat bőséges, mi több fenséges: Királyleánykával, Olaszrizlinggel, Rizlingszilványival, Chardonnayval, Sauvignonnal, Ottonel muskotállyal, Sárga muskotállyal, Zenittel, Szürkebaráttal, Zöld veltelinivel, Cserszegi fűszeressel, Zala gyöngyével, Traminivel, Cabernet franckal, Cabernet sauvignonnal, Kékfrankossal, Merlottal, Kékoportóval, Pinot noirral, Zweigelttel és Turánnal tölthetjük meg poharunkat. Ha szeretnék megtudni, milyen hangulat uralkodik egy borozgatással, ünnepléssel, mulatozással egybekötött fesztiválon, látogassanak el szeptemberben a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválra! Láthatják, Budapesten pezseg az élet! Ám semmiképp ne menjenek el úgy a fővárosból, hogy ne kóstolnának bele a világhírű magyar konyha ételremekeibe! Magyarországot szerte a világon az ízek hazájaként emlegetik. Valóban, a magyar konyha legjellemzőbb tulajdonsága az ízgazdagság. S hogy miben rejlik a titka? Íme! A népi-nemzeti ételek megőrzése mellett az úri konyhák gazdag választéka színesíti a magyar, na és természetesen a budapesti gasztronómia palettáját. A magyar emberek bátran és jól bánnak a fűszerekkel, hosszú esztendők óta tudják, hogy kitűnő harmóniát alkot az öt alapíz: az édes, a sós, a savanyú, a keserű és a csípős. De a magyar nem elégszik meg ennyivel! Az ízek mellett nagyon fontos szerepe van a tetszetőségnek, a tálalásnak is. Zamatos gyümölcsök, mindig friss zöldségek, kiváló minőségű fűszerek színkavalkádja teszi felejthetetlen élménnyé a magyar étkeket. Bár a főváros asztala gazdagon terített, mindenképpen kóstolják meg a híres helyi specialitást, a pikáns Budai töltött pulykamellet. S hogy édes szájízzel búcsúzzunk Budapesttől, vágjunk egy szeletkét az egyik legfinomabb, leghíresebb magyar tortából, a dobostortából! Budapest látnivalók képekben és a googleearth-on http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Budapest |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése