2010. február 14., vasárnap

Gyermekvasuttal Budapesten

A második világháború befejezését követően született meg az gondolat, hogy kisvasutat építsenek a gyermekek számára. Az építkezés 1948 áprilisában kezdődött meg a Széchenyi-hegy állomás területén, és augusztus 1-jén már el is indult a forgalom a Gyermekvasút első szakaszán, amelyet akkor és még sokáig Úttörővasútnak neveztek. Az Úttörővasúton kezdettől fogva a gyerekeké volt a főszerep, ők teljesítettek szolgálatot, ők látták el a forgalomirányítói, a pénztárosi, a kalauzi teendőket éppúgy, mint a postai feladatokat – később közülük sokan ezt választották hivatásul. Azért persze az idősebbeknek is jut szerep, hiszen a masiniszta-, a mozdonyvezetői és az állomásfőnöki posztokat is felnőttek látják el. A Gyermekvasút a 21. századra is megőrizte sajátosságait: hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekbe kirándulókat. Összeállításunkban megmutatjuk, milyen látnivalók várnak rád, ha ide tervezed a hétvégi kiruccanást!

Széchenyi-hegy állomás

A Széchenyi-hegy állomás a Gyermekvasút egyik, a városhoz közelebb eső végállomása vagy éppen kiindulópontja. Az állomás a Hegyhát utcában, a Golfpálya utca torkolatánál helyezkedik el. Ha gépkocsival érkezünk, az állomás előtti téren lévő szabad parkolóban hagyhatjuk a négykerekűt.

Ne hagyd ki: A Széchenyi-hegy oldalában, a Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától néhány perces sétára található a Széchenyi-emlékmű és -kilátó, a budai hegyek egyik kevéssé ismert látványossága. Az emlékmű és a kilátó eredetileg erdei pihenőhelyként is szolgált, jelenleg inkább egy csendes, külvárosi, ligetes parknak tekinthető. A fenyőliget közepén, a hegy oldalába ékelve található emlékmű gróf Széchenyi Istvánnak állít emléket. A kilátót Ybl Miklós tervezte, és eredetileg artézi kútként a pesti Városliget bejáratánál állították fel. 1898-ban, a millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor került át jelenlegi helyére, a Széchenyi-hegyre, a Széchenyi-emlékmű közelébe. A Széchenyi-emlékmű és -kilátó a Fogaskerekű Vasút Művész út megállójától műúton, a Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától erdei sétaúton és műúton közelíthető meg.
Normafa megállóhely

A megállóhely a Széchenyi-hegy állomás és Csillebérc állomás között található, az Eötvös út közelében, a Kázmér úti vasúti átjáró mellett, az Olimpia Szállótól nem messze helyezkedik el. A közkedvelt kirándulóhely, a Normafa-lejtő rövid sétával közelíthető meg. A gépkocsival érkezőket a megállóhely mellett kialakított szabad parkoló várja.
Kilátás a Normafa lejtő tetejéről
Kilátás a Normafa-lejtő tetejéről

Ne hagyd ki: Normafa
Ez a csodálatos, erdővel borított hegytető a főváros legszebb kilátópontja, a múlt század művészeinek kedvenc kirándulóhelye volt, s a mai napig az egyik legismertebb és legkedveltebb kirándulóhely a budapestiek körében. Nem csoda, hisz a főváros közelsége, könnyű megközelíthetősége, valamint a lenyűgöző természeti látnivalók igen vonzó adottságok egy kellemes hétvégi kiruccanáshoz. Telente elsősorban a havas sportokat űzők látogatják a lejtőin kiépített szánkó- és sípályáknak köszönhetően, ám az erdei kirándulások szerelmesei is megtalálják itt számításukat, hiszen számos erdei út vezet a Normafától a budai hegyek más pontjaira: a János-hegyre (Zugligeti Libegő, Erzsébet-kilátó), Zugligetbe, Csillebércre, Makkosmáriára és Budakeszire.

A makkosmáriai rét kedvelt erdei pihenőhely
A makkosmáriai rét kedvelt erdei pihenőhely


A Normafa-lejtő tetején elterülő tisztás szabad kilátást biztosít a főváros felé és a belső budai hegyvidékre. A helynek nevet adó öreg fa helyét ma már csak egy emléktábla őrzi. A látvány, a jó levegő és az erdő szépsége minden évszakban sok kirándulót vonz ide.
Csillebérc állomás

Csillebérc állomás a Konkoly-Thege Miklós úti vasúti átjáró közelében, az egykori Csillebérci Úttörő Nagytábor (ma Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ) és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézete közötti területen fekszik. A csillebérci állomásépületet három színes dombormű díszíti, amely az egykori úttörők életének egy-egy mozzanatát ábrázolja. A váróterem fölötti kis toronyban óra működik, tetejét gőzmozdony alakú szélkakas díszíti.
Csillebérc állomás
Csillebérc állomás

Ne hagyd ki: Challengeland
A Gyermekvasút Csillebérc állomásának közvetlen szomszédságában található a Kihívások Világa (Challengeland) erdei drótköteles akadálypálya.
A csillebérci gyermektábor területén, a Csillebérc állomás felőli bejárat közelében 2006 tavaszán jött létre az egyedülálló, erdei drótköteles akadálypálya, a Challengeland. A Kihívások Világában 3 hektáron közel 200 egyéni és csoportos akadály található, amely lehetőséget nyújt ügyességi és erőnléti feladatok kipróbálására különböző nehézségi szinteken, különböző magasságokon a kezdőtől a haladókig. Az akadályokon önállóan lehet végighaladni, ám a különféle technikai eszközöknek és a szakképzett személyzetnek köszönhetően folyamatosan biztonságban érezhetjük magunkat.
Márciusi nyitva tartás: az időjárás kedvezőbbre fordulásával hétvégenként 10–16 óráig. Pénztárzárás 1 órával zárás előtt.
Elérhetőség: 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 21. (A csillebérci Gyermekvasút-állomásnál, közvetlenül a bejárattal szemben.)


János-hegy állomás

A János-hegy állomás a Budakeszi-erdő szélén, a János-hegy Budakeszi felőli lejtőjén kialakított mesterséges teraszon található.
Ne hagyd ki: a János-hegy állomásról kiindulva rövid erdei sétával megközelíthetők a budai hegyek legkedveltebb nevezetességei: az Erzsébet-kilátó és a Zugligeti Libegő. Ennek köszönhető, hogy a János-hegy állomás a Gyermekvasút szinte legforgalmasabb állomása.
Erzsébet-kilátó
A János-hegy tetején, Budapest legmagasabb pontján, 527 méter tengerszint feletti magasságban áll az Erzsébet-kilátó. A kilátóból télen és nyáron egyaránt csodálatos panorámában lehet részünk. A létesítmény egész éven át nyitva tart, és díjmentesen látogatható. Az épület tetejére egy körülbelül száz lépcsőből álló csigalépcsőn juthatunk fel, közben a lépcsőházban kialakított kisebb pihenő-, kilátófülkékben szusszanhatunk egy kicsit.
Az Erzsébet-kilátóból télen-nyáron csodálatos kilátás nyílik Budapestre
Az Erzsébet-kilátóból télen-nyáron csodálatos kilátás nyílik Budapestre

Zugligeti Libegő
A Zugligeti Libegő a budai hegyek egyik legérdekesebb látványossága – menet közben Budapest panorámájában gyönyörködhetünk. Felső szakasza a János-hegy meredek lejtőinek erdőjében, alsó szakasza a zugligeti villanegyed utcái és kertjei fölött halad. A Zugligeti Libegő felső állomásáról rövid (15 perces), ám meredek sétával juthatunk el az Erzsébet-kilátóhoz, ahol gyönyörű kilátás fogad minket. A Zugligeti Libegő egész éven át, napközben üzemel.


Libegő - kihagyhatatlan panoráma
Libegő – kihagyhatatlan panoráma

Tündér-szikla
A Tündér-szikla a Zugligeti Libegő közvetlen közelében található, a zugligeti állomástól gyalogosan néhány perc alatt elérhető. A sziklacsoport a János-hegy egyik nyúlványát képező Tündér-hegy lejtőjéből emelkedik ki. A Tündér-szikla régóta népszerű úti célja az egynapos kirándulásoknak. Oldalán kiépített sétaút vezet, tetejéről Budapestre nyílik panoráma.
Vadaspark megállóhely

A megállóhely a János-hegy állomás és a Szépjuhászné állomás között található. A Vadaspark megállóhelyet a János-hegyről a Budakeszi Vadasparkhoz vezető erdei sétaút kereszteződésének közelében létesítették 2004-ben, 2006 óta időszakos megállóhelyként üzemel, azaz a megállóhelyen csak a menetrendben meghirdetett vonatok állnak meg.
Ne hagyd ki: Budakeszi Vadaspark
A budai hegyek közt, Budapest és Budakeszi határában, egy csöndes, védett völgyben található a Budakeszi Vadaspark. Az 1979 óta működő létesítmény elsődleges feladata a hazánkban és Európában őshonos vadfajok erdei környezetben való bemutatása. A több mint háromszáz hektáros, körülzárt terület egész éven át érdekes és tartalmas programokat kínál családi kirándulásokhoz és iskolai tanulmányi utak, erdei tanórák megrendezéséhez egyaránt.
Háziállat bemutató a Vadaspark szomszédságában
Háziállat-bemutató a vadaspark szomszédságában

Nyitva tartás: egész évben.
Hétköznap: 9.00–15.00 óráig, hétvégén: 9.00–15.30-ig.
Belépő:
Felnőttjegy: 700 Ft/fő
Gyermekjegy: 400 Ft/fő (2–14 éves korig)
Diák- és nyugdíjasjegy: 500 Ft/fő


Hárs-hegy állomás

Az állomás a Szépjuhászné állomás és Hűvösvölgy állomás között található. A Hárs-hegy állomás a Nagy-Hárs-hegy északkeleti lejtőjén kialakított mesterséges teraszon, a hárs-hegyi szánkópálya és a Gyermekvasút vonalának kereszteződésénél található. A hárs-hegyi állomást elhagyva következik az utazás egyik csúcspontja, a gyermekvasutasok által „Panoráma-ívnek” keresztelt szakasz, ahonnan páratlan kilátás nyílik a teljes pesti oldalra.
A Gyermekvasút vonalának egyik különlegessége a Hárs-hegy és Hűvösvölgy állomások között található alagút, a Gyermekvasúton való utazás egyik érdekessége pedig az alagúton történő keresztülhaladás.
Ne hagyd ki: kis-hárs-hegyi kilátó
A Gyermekvasút vonalától néhány száz méterre, a Kis-Hárs-hegy tetején, 362 méteres tengerszint feletti magasságban, egy kisebb erdei tisztáson fából épült kilátó található. A kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik Buda északi részére, a budapesti Belvárosra, a Várhegy és a Citadella irányába. A kilátót a Gyermekvasút Hárs-hegy és Szépjuhászné állomásától egyaránt megközelíthetjük.
Hűvösvölgy állomás

Hűvösvölgy állomás a Gyermekvasút végállomása, ennek a közelében található a Nagyrét, mely a Hűvösvölgy állomástól kiinduló rövid erdei sétával közelíthető meg. A rét kedvelt kirándulóhely, családi és iskolai kirándulások, sportrendezvények helyszínéül szolgál. Kirándulások alkalmával a közeli Kis-Hárs-hegyre és Nagy-Hárs-hegyre, valamint a távolabb eső Budakeszire vezető útvonalak kiindulási vagy célpontjaként szolgálhat. A rétről remek kilátás nyílik a Nagy-Hárs-hegyre.

Ne hagyd ki:
Fazekas-hegy
Hűvösvölgy állomás és a Nagyrét közvetlen közelében található a kirándulók által kevésbé ismert Fazekas-hegy. A Fazekas-hegy egykor ősmaradványokban igen gazdag lelőhely volt, napjainkra azonban a gyűjtők szinte teljesen kifosztották. A sziklák a mai napig nemzetközi jelentőségű geológiai értéket képviselnek. A hegycsúcs Hűvösvölgy állomásról kiindulva a Nagyrét felé vezető sétaútról vagy a Bátori László utca felől közelíthető meg.

A Gyermekvasutas Múzeum
Akit a Gyermekvasút története részletesebben érdekel, az ne mulasszon el betérni a hűvösvölgyi állomás épületében található múzeumba. A múzeum az Úttörővasút és a Gyermekvasút egykori életét megidéző kiállításnak ad helyet. A múzeum szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 9-től 17 óráig látogatható. Munkanapokon a múzeum zárva tart.
• Gyermekvasút-információk
Menetdíj:
Teljes árú szakaszjegy: 450 Ft
Gyermekszakaszjegy: 250 Ft
Teljes árú vonaljegy: 600 Ft (egy útra), 1200 Ft (menettérti)
Gyermekvonaljegy: 300 Ft (egy útra), 600 Ft (menettérti)
50%-os kedvezményes vonaljegy: 300 Ft (egy útra), 600 Ft (menettérti)
90%-os kedvezményes vonaljegy: 60 Ft (egy útra), 120 Ft (menettérti)
Családi napijegy: 3000 Ft
További információ:
Széchenyi-hegy: tel.: 06-1/397-5394
Hűvösvölgy: tel.: 06-1/395-5420

A Széchenyi-hegyi állomás megközelítése: • A Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomása tömegközlekedési eszközökkel a Moszkva tér felől az 59-es vagy 61-es jelzésű villamossal a Fogaskerekű Vasút megállóhelyig, tovább a Fogaskerekű Vasúttal a Széchenyi-hegy végállomásig utazva, majd gyalogosan a Golfpálya úton közelíthető meg.
• Az állomást gépkocsival is megközelíthetjük a Déli pályaudvartól az Alkotás utca – Nagyenyed utca – Istenhegyi út – Költő utca – Eötvös úton a Normafa megállóhely mellett található parkolóig, majd tovább a Hegyhát úton a Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásáig haladva érhető el. Az állomás mellett szabad parkoló található.

Világörökségi séták Budapesten

A főváros jó pár nevezetessége büszkélkedhet az UNESCO által adományozott megtisztelő világörökség címmel. Az alábbi összeállítás csupán kedvcsináló egy kellemes budapesti csatangoláshoz.


1972. november 16-án született meg az UNESCO világörökség-egyezménye, mely a Földön található egyetemes természeti és kulturális értékek megőrzésére szolgál. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, ma pedig már nyolc olyan helyszínnel rendelkezik, amely fölkerült a világörökségi listára, vagyis a kiemelt fontosságú, nemzetközi figyelmet és védelmet érdemlő egyedi értékek közé.
Budapestnek számos olyan kincse van, amely szuperlatívuszokkal jellemezhető. A „legek” közé sorolható, vitathatatlanul legnagyobb értéke nem más, mint csodálatos és méltán világhírű fekvése. Budapest azonban ennél jóval több. Építészeti, történelmi és kulturális jelentősége miatt a város több építménye is kiérdemelte a kitüntető figyelmet, és mára már az UNESCO világörökség-listájának sorát gazdagítja. A számunkra sokszor hétköznapinak tűnő épületeket évente több ezer turista keresi fel, hogy csodájára járjon annak a gazdag természeti és épített örökségnek, amit Budapest nyújthat. Ezek közül jó néhány nevezetesség elnyerte az UNESCO által adományozott megtisztelő világörökség címet. Szemezgessünk egy kicsit Budapest kincseiből! S hogy hol is kezdjük az ismerkedést? Nos, a legjobb, ha egyenest fejest ugrunk a főváros „kínálatába”, és magunknak fedezzük fel a várost. Az alábbi összeállítás csupán kedvcsináló egy kellemes budapesti csatangoláshoz.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben emelte világörökségi rangra Budapest Duna-parti látképét és a Budai Várnegyedet.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben emelte világörökségi rangra
Budapest Duna-parti látképét és a budai várnegyedet


Látnivalók a budai oldalon

A főváros budai oldalán a budai Vár és épületei, továbbá a több lépcsőben elért világörökségi védettség része a műszaki egyetem néhány épülete, a Gellért fürdő, a Szabadság-szobor, a Citadella, valamint a Duna-part a Margit hídig.

A budai Vár és környezete
Fővárosunkban – Európa több fővárosával ellentétben – a királyi vár hegytetőn magasodik, mely már kellő távolságból és a város szinte minden részéről látható teljes szépségében. A történelem viharai nem kímélték a várat, gyakran kellett javítani a várfalakat, új bástyák épültek, s a vár ma is látható erődítményrendszerének egy része a török időkből maradt ránk. A Budavári Palota a második világháború idején kiégett, majd a felújítás után kulturális központ lett. Itt kapott otthont a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Kortárs Művészeti Múzeum és ugyancsak itt található Magyarország főkönyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár is.
Világörökség-séták Budapesten

Ha este a Duna felőli oldalról közelítjük meg a Várat, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyainak lenyűgöző látványa tárul elénk. Az esténként kivilágított bástyasor a pesti Duna-partról nyújt igazán festői látványt. A középkori halpiac helyén épült Halászbástya a nevével ellentétben védelmi célokat sohasem szolgált, hiszen megálmodója kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánta. Az árkádos bástyarendszer teraszáról kedvünkre gyönyörködhetünk az egyedülállóan szép, az UNESCO által is védett panorámában.
Világörökség-séták Budapesten

A Vár meglátogatására ne sajnáljuk az időt, és ne csupán a „nagy” látványosságokat, mint a Mátyás-templomot, a Halászbástyát és az egykori királyi palotát nézzük meg, hiszen a Várhegy nem csupán ezeket tartogatja számunkra. Barangoljunk egyet a mai napig is középkori hangulatot árasztó várnegyed kellemes hangulatú, macskaköves utcácskái, bájos terei és csodálatos műemlékei között, sőt mi több, kukkantsunk be az udvarokra és a hosszú kapualjakba is, ahol egyedülálló budai látnivalót, középkori ülőfülkéket találunk. Az itt található legtöbb lakó- és középület ma műemléki védelem alatt áll.
Megközelítés: A Várba a várnegyed különleges járművével, a Duna-partról a hegyre felkúszó siklóval érdemes feljutni. A sikló ugyanis korhű állomásaival és kocsijaival ugyanolyan hangulatot áraszt, mint a 19. században. A várnegyedbe felsétálhatunk azonban gyalog is, de busszal is megközelíthetjük.


Világörökség-séták Budapesten

Tipp: Egy kellemes séta után jóleső érzés megpihenni. Tegyünk egy kitérőt, és térjünk be egy borkalandra a Szentháromság téren található Magyar Borok Házába, ahol Magyarország huszonkét történelmi borvidékének több száz borával ismerkedhetünk meg. A sok-sok nedű közül kb. hetvenféle bort a helyszínen meg is kóstolhatunk.



Látnivalók a pesti oldalon

A pesti oldal világörökségi védelem alatt álló épületei közé tartozik a Parlament impozáns neogót épülete, a Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémiával és a Gresham-palotával, és természetesen a Lánchíd is, valamint a Duna-part egészen a Petőfi hídig. A Duna ezen szakaszának panorámáját számtalan helyről élvezhetjük – a Gellért-hegy tetejéről éppúgy, mint a sikló ablakaiból, a Budavári Palota teraszáról vagy éppen a Szent István-bazilika kupolájából. Szintén a pesti oldal értékei közé tartozik az Andrássy út és történelmi környezete, mely egyike a világ legszebb városképeinek. Az Andrássy út 2002-ben került fel a világörökségi listára, így a kontinens első földalatti vasútja, a millenniumi földalatti és a Hősök tere (két oldalán a múzeumokkal) is bekerült a Budapest nemzetközileg is elismert értékei közé.


Világörökség-séták Budapesten


A Parlament csoportokban látogatható, ami idegenvezetővel, félóránkénti időbeosztásban történik:
• hétfő–szombat: 8.00–16.00 ,
• vasárnap: 8.00–14.00.
Magyar anyanyelvű vendégek számára az Országház megtekintése díjmentes.
Bővebb információ: www.parlament.hu »
Látnivalók a Parlamentben

Európa egyik legszebb Parlamentje a pesti Duna-parton fekszik. Az eklektikus épület a századfordulón épült Steindl Imre tervei alapján. Gótikus tornyaival, kőcsipkéivel, mozaikablakaival, a külsejét díszítő 88 szoborral a város egyik legdekoratívabb épületének szerepében tetszeleg. Az Országházat nemcsak a gyönyörű belső terek, a csillogó aranydíszítések, freskók és szobrok, díszes lépcsőházak miatt érdemes felkeresni, hiszen a Parlament ad otthont a magyar Szent Koronának és a koronázási ékszereknek is, úgyhogy ha másért nem, ezért mindenképpen megér egy látogatást.

Világörökség-séták Budapesten


A tervszerű városépítés remekműve
Városfelfedező túránk nem lenne teljes a főváros egyik legfiatalabb világörökségi nevezetességén, az Andrássy úton tett séta nélkül. Olyan elragadó építészeti alkotásokat csodálhatunk itt meg, mint a szobrokkal, oszlopokkal díszített Magyar Állami Operaház palotája, vagy a vele szemben lévő Drechsler-palota, mely egykoron a balettintézetnek adott otthont.
Az Andrássy út felszínen nem látható kincse a millenniumi földalatti vasút, mely annak vonalát követi végig. A kisföldalatti átadásakor, 1896-ban a kontinens első, London után pedig Európa második kéregvasútja volt. Kis sárga szerelvényeivel, díszes peronjaival még napjainkban is képes egy kis békebeli hangulatot csempészni a hétköznapok nyüzsgő, nagyvárosi tömegközlekedésébe.
A sugárút az eklektikus építészet csúcspontja, mely összekötő kapocsként szolgál a pezsgő életű belváros és a Városliget zöldövezete között. Az Andrássy út és történelmi környezete – melyet 1872-ben kezdtek építeni, és 1885-ben adtak át ünnepélyesen – 2002-ben került fel a világörökségi listára.

Világörökségek a 2-es villamos vonalán
Kevés olyan villamosjárat létezik a világon, amely végigviszi az embert a legszebb turistalátványosságokon. A 2-es villamos épp ilyen. A városnézésre kiválóan alkalmas villamosra fel lehet szállni a Jászai Mari téren, a Margit híd pesti hídfőjénél, de a Parlament előtt, a Kossuth téren is felpattanhatunk rá, hogy aztán ablakaiból szemléljük meg Buda és Pest világörökségként védett részeit. A villamos a pesti Duna-parton eljut a Lánchídig, a Roosevelt térre. Itt áll a 19. század hatvanas éveiben épült Magyar Tudományos Akadémia szép neoreneszánsz épülete. Szomszédságában találjuk az egyik legszebb szecessziós épületet, a Gresham-palotát, mely ma elegáns luxusszállodaként működik.
Budapesti világörökségi helyszínek
A budai oldalon:
• A budai várnegyed épületegyüttese
• Gellérthegy, Szabadság-szobor és a Citadella
• Gellért fürdő

A pesti oldalon:
• Duna-parti épületek a Margit hídtól a Szabadság hídig
• Parlament
• Magyar Tudományos Akadémia
• Gresham-palota
• Pesti Vigadó
• Belvárosi plébániatemplom
• Duna-korzó
• Négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd)
• Andrássy út és a Hősök tere a millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok
• Millenniumi földalatti vasút

Budapest látnivalók képekben és a googleearth-on  
http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Budapest

Budapest főbb látnivalói




Parlament

ParlamentA századfordulón épült intézmény hamar a főváros és a Dunai panoráma szimbólumává vált. Az eklektikus épület, melyet sok kis torony és kőcsipke díszít, a világ egyik legnagyobb parlamentként funkcionáló épülete.A Parlament belső terei és díszítése mindenképpen megér egy látogatást.




Szent István koronája

Szent István koronájaA Szent Koronát 2000. január 1-ig a Nemzeti Múzeumban csodálhatták meg a látogatók, ekkor a Parlament épületébe költöztették.



Lánchíd

LánchídA Duna első állandó hídja, melyet Széchenyi István építtetett, a munkálatokat William és Adam Clark felügyelték. A híd építését 1849-ben fejezték be, mely azóta a főváros jelképévé vált és kivilágítva csodálatos látványt nyújt.




Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Nemzeti MúzeumA múzeum épülete a magyar klasszicizmus egyik legnagyszerűbb alkotása. Bemutatja Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig. Állandó kiállításként látható a Római kori, középkori és kora újkori kőtár. Az 1848/49-es forradalomban fontos szerepet játszott, és annak egyik szimbóluma lett a múzeum, ezért nemzeti ünnepünkön, március 15-én ma is minden évben a megemlékezések egyik központja.



Zsinagóga

ZsinagógaA világ második és Európa legnagyobb zsinagógája, mely 3000 férőhellyel rendelkezik. a 19. század közepén épült román stílusban az akkor kb. 30 000 főből álló pesti zsidó közösség számára, akik többségében ezen a városrészen laktak.






Várnegyed

VárnegyedBudai Vár Jelentős kulturális intézményeknek és múzeumoknak ad otthont, így a Magyar Nemzeti Galériának, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Kortárs Művészeti Múzeumnak és a Budapesti Történeti Múzeumnak. Mátyás templom A templom Mátyás király nevét viseli. Minden király és korszak változtatott, szépített rajta a török uralomig, akik 1541-ben elfoglalták Budát, és dzsámivá alakították a templomot, amelynek freskóit lemeszelték. A Mátyás templom végleges formáját a századfordulón nyerte el, amikor a sok apró hozzáépítést eltávolították és a ma is látható neogótikus stílusban építették újjá. Falfestményei a szokásos bibliai jelenetek mellett a magyar történelem legfontosabb jeleneteit örökítik meg. Kitűnő akusztikájának köszönhetően gyakran ad helyet hangversenyeknek. A Hotel Burgból csodálatos panoráma nyílik a templomra. Halászbástya A középkori halpiac helyén épült 1905-ben. Védelmi célokat soha nem szolgált, kilátóterasznak viszont kiváló. Az esténként kivilágított bástyasor szemből, a pesti Duna-partról festői látványt nyújt. E városképet nem véletlenül vette fel az UNESCO 1988-ban a Világörökség listájára. Sikló 1870-ben épült, különleges élményt nyújt az utasoknak, akik a sikló segítségével pár perc alatt eljuthatnak a Clark Ádám térről a Várnegyedbe.


Fürdők

FürdőkGellért Termálfürdő: a gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető, komplex fizioterápiás osztállyal (nappali kórház), fizikoterápiás részleggel, inhalatóriummal is rendelkezik. A pezsgő- és hullámfürdő mellett igen közkedvelt a női és naturista társas tetőnapozó. A Gellért Szálló vendégei is rendszeresen igénybe veszik a fürdő szolgáltatásait.
Széchenyi Termálfürdő: Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Tágas, világos medencecsarnokainak kialakításánál érződik a római fürdőkultúra hatása, a kádfürdőknél a görögök fürdőkultúrája, de az északi fürdőkultúra nyomai is fellelhetők.


Vajdahunyad vára

Vajdahunyad  váraEredetileg a honfoglalás ezredik évfordulójára rendezett kiállításra készült fából és kartonból, építészeti múltunk bemutatására. Elemei az országban található, a különböző történeti stílusokra legjellemzőbb épületrészek kicsinyített reprodukciói. Ezer év magyar építészete áll így előttünk az együttesben, amely akkora sikert aratott, hogy később kőből is meg kellett építeni. Itt található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Jáki templom reprodukciója A Vajdahunyad várában található az ország más törtémelmi emlékeinek a reprodukciója mellett.


Hősök tere

Hősök tereA Hősök tere zárja az Andrássy utat közvetlenül a Városliget bejáratában. Az emlékmű részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik. A tér közepén 36 méter magas kőoszlopon áll Gábriel arkangyal szobra (amely nagydíjat nyert az 1900-as párizsi világkiállításon). A legenda szerint az angyal megjelent államalapító Szent István királyunk álmában és elhozta neki a koronát. Az oszlop talapzatán áll a honfoglaló legendás 7 vezér szobra. A két félkörből álló oszlopcsarnok figurái a magyar történelem híres királyait, uralkodóit és személyiségeit mutatja be.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami OperaházBudapest a világ egyik legszebb operaházával büszkélkedhet. 1884-ben tartották meg az Operaház nyitóelőadását. A kor egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós által alkotott palota lépcsőházát és nézőterét a kor legnagyobb magyar festőinek – Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly– freskói díszítik. Első igazgatója Erkel Ferenc volt, de éveken át igazgatta Gustav Mahler, és saját operájának bemutatóját kétszer is rendezte itt Puccini. Az európai operaházak között ma is vezető helyet foglal el.

Zeneakadémia

ZeneakadémiaAz Andrássy út és az Oktogon tér közelében helyezkedik el a Zeneakadémia. A ma hivatalosan Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola névre hallgató akadémiát 1875-ben alapították, és első elnöke az alapításban is komoly szerepet játszó, későbbi névadója, első igazgatója pedig Erkel Ferenc volt. Az intézmény nemcsak a felsőfokú zenei és a művészképzést szolgálja, hanem a fővárosi koncertélet központja is. 1907-ben készült el mai, szecessziós épülete, amelynek kiképzése a legdíszesebb enteriőr ebben a stílusban Budapesten. Kitűnő akusztikájú nagytermében 1200, kistermében 400 zeneszerető foglalhat helyet.

 

 

Pesti Vigadó

Pesti VigadóMagyarország egyik legszebb kulturális intézménye, melynek koncerttermében 700-an férnek el, a mai napig a budapesti zenei élet jelentős színhelye. A látogatók dráma előadásokat, kamara koncerteket és más egyéb rendezvényeket tekinthetnek meg.

Budapest látnivalók képekben és a googleearth-on  
http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Budapest

Budapest látnivalók

Budapest - hazánk fővárosában, a közel 2 millió főt számláló Budapest városában lüktet a 10 millió lakosú Magyarország szíve. Itt összpontosul az évezredes magyar kultúra, a gazdaság, a tudomány, a művészet és a politika. Az 525 négyzetkilométeren fekvő, 23 kerületből álló városban szakadatlan pezseg a kulturális élet. Kora tavasztól késő őszig tartó hangulatos fesztiválok, kiállítások, művészeti hetek gondoskodnak róla, hogy az egész világ megismerje, miben rejlik a magyarság titka. 237 műemlék, 223 múzeum és galéria, 90 mozi, 35 színház, 2 operaház, 12 hangversenyterem, és közel 200 szórakozóhely várja az érdeklődőket.

A magyar főváros a világ legszebb városai közt is előkelő helyet foglal el, mely elsősorban bájos építészeti kultúrájának, történelmi jellegének köszönhető. Budapest egységes városképét a 21. század eleji eklektikus stílusban épült elegáns bérpalotáknak köszönheti. A városképhez azonban ugyanúgy hozzátartoznak a kétezer éves római kori amfiteátrumok, a 400 éves török fürdők, a történelmi várak, a kapualjak lovagkori ülőfülkéi, a gótika és a barokk kor emlékei, a pompás barokk és copf paloták, a középkori kőépületek, mint napjaink impozáns palotái, patinás épületegyüttesei.

Mielőtt felfedezzük a főváros nevezetességeit, látnivalóit, ismerkedjünk meg rövid történetével!

A mai Budapest területén sokáig három város, Óbuda, Buda és Pest élt.
Óbuda története a kelták betelepedésével kezdődött, őket követték a rómaiak az 1. században. Óbuda elődjét, Aquincumot sokáig a Római Birodalom fontos településeként tartották számon.
Buda már a középkortól a magyar királyok, tehetős urak és gazdag nemesek székhelye volt.
Pest története a 9-10. században letelepedő magyarokkal kezdődött, akik a síkságot, azaz Pest területét választották lakóhelyükül.
Ahogy múltak az évek, Buda a fényűző paloták gazdag polgárvárosává, Pest pedig a feltörekvő polgárság, iparosodás fellegvárává vált. 1873-ban hivatalosan egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a mai Budapest.

A gazdag történelemmel büszkélkedhető Budapestről bátran állíthatjuk: a múlt, a jelen és a jövő városa.

Lágymányosi híd - Fördős Péter (Petko) fotójaBudapestet a Duna sodródó folyama szeli ketté.

Duna-parti sétánk során szinte észrevétlen ragad magával a páratlan természeti szépségek, a pompás épületek és hidak sokaságának egyedülálló együttese.

A Duna jobb partján a hegyes-völgyes Buda, bal partján a sík Pest fekszik. A két partot az Árpád híd, a Margit híd, a Széchenyi lánchíd, az Erzsébet híd, a Szabadság híd, a Petőfi híd, a Lágymányosi híd és két vasúti összekötő híd köti össze.

Kezdjük el sétánkat a Duna jobb partján, a város területének egyharmadát kitevő Budán! Lássuk, milyen látnivalókat kínál ez a hangulatos, dombokkal tarkított, történelmi atmoszférájú városrész!

A Duna jobb oldalán fekszik Budapest 2000 éves római kori elődje Óbuda, vagy ahogy akkori lakói hívták: Aquincum. Ebbe az elfeledett, csöppnyi régmúltunkba tehetünk időutazást, ha felkeressük az Aquincumi Múzeumot és Romkertet. A romvárosban való könnyebb tájékozódásunkat egy kőfalba épített térkép segíti, mely a fontosabb látnivalókat, romokat tünteti fel. Az Aquincumi Múzeum hazánkban szinte egyedülállónak számító összefüggő romterület, melynek legértékesebb emlékeit a múzeum szobáiban tekinthetjük meg. Aquincum polgárvárosának és katonavárosának maradványai között láthatunk faragott köveket, falfestményeket, ókori orgonát, római katonák különböző használati tárgyait, szerszámokat, mérlegeket, szobrokat, a Mithrasz-szentély oltárképét és egy másfél ezer éves diót is. A romvároson kívül két polgárvárosi amfiteátrum, vásárcsarnok, fazekasműhely, basilica, katonai fürdő, mozaikdíszes villák, és a vízvezeték kőpillérei találhatók. Az Aquincumban található 53 méter hosszú aréna északi kapuján vitték ki az elesett gladiátorokat. Érdekes és egyben félelmet keltő érzés a még napjainkban is látható vadállatok ketreceinek bejárata előtt elsétálni!

A budai oldalon, a Szentlélek téren találjuk a Vasarely Múzeumot, mely a magyar származású Vásárhelyi Győzőről, a később Victor Vasarely néven világhírűvé vált festőről kapta nevét. Victor Vasarely az op-art megteremtőjeként vált világszerte ismerté. A Párizsban alkotó festő képein élénk színeket, geometriai formákat láthatunk. A Vasarely Múzeum a művész teljes életművét gondozza.

A Budai Vár - Faragó Ferenc fotójaBuda egyidős a honfoglalással (896). Fejlődésnek azonban csak a 13. században, IV. Béla uralkodása alatt indult, amikor a király várat építtetett a dombra a tatár támadások ellen. A királyi udvar 1347-ben átköltözött Budára, és azonnal megkezdődött a vár palotává bővítése a korabeli gótikus stílusban.

Halászbástya - Faragó Ferenc fotójaBudapest egyik legromantikusabb része a középkori eredetű Várnegyed. A vár körül romantikusan kanyargó utcácskáknak, a pompás barokk és copf palotáknak, valamint a középkorból fennmaradt kőépületeknek köszönhetően a főváros e történelmi része kedvelt sétálóhely lett. Sajnos, a II. világháború súlyos csapásai alatt a Várnegyed középkori épületei felbecsülhetetlen károkat szenvedtek. A romok eltakarítása után megindult a középkori maradványok régészeti feltárása és helyreállítása, melyek még napjainkban is tartanak. A régészek és a restaurátorok nagy gondot fordítottak arra, hogy eredeti szépségükben őrizzék meg a történelmi épületeket. A Várnegyed északi és déli bejárata, vagyis a Bécsi teret és a Dísz teret összekötő utcákban található polgárházak homlokzatainak faragott kövei és a kapualjak gótikus ülőfülkéi valóban a középkort idézik. A Várban található középkori alapokra épült házak többségét műemléknek nyilvánították.

A Várhegy alatt 12 kilométeres barlangrendszer található. A Várbarlang 1800 m-es szakasza vezetéssel bejárható. Ha tehetjük, mi is látogassunk el a barlangba, hiszen nem mindennapi élményben lehet részünk: a Várbarlang egyik üregében még napjainkban is cseppkőképződés folyik!

Folytassuk utunkat és sétáljunk el a közeli Táncsics Mihály utcába! A Táncsics Mihály utca 7. szám alatt, a barokk Erdődy-Hatvany-palotában a Zenetörténeti Múzeumot találjuk, melyben a hangszer-különlegességek és Bartók Béla kéziratai mellett időszaki kiállítások is helyet kapnak. Az épület érdekessége, hogy 1800-ban a híres zenegéniusz, Beethoven volt a ház vendége.

A szomszédos épületben, a Táncsics Mihály utca 9. számban Kossuth Lajos raboskodott, s az utca névadóját, Táncsics Mihályt is innen vitték diadalmenetben Pestre 1848-ban.
A 26. számú barokk ház falai között a középkori Zsidó Imaház maradványai láthatók. Az imaház ajtaján belépve a budai zsidóság életmódját, történeti emlékeit ismerhetjük meg.

Múltban való barangolásunk következő állomása a Fortuna utca 4. számú épülete, itt rendezték ugyanis be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot. A múzeum érdekessége, hogy ez a világ első ilyen jellegű intézménye! Ismerkedjünk hát meg a magyar kereskedelem és vendéglátás történetével, tekintsük meg a reformkort követő vendéglátóipari berendezéseket!

A Hess András térre érve feltétlenül térjünk be a Magyar Borok Házába, melynek kőpincéjében hazánk csaknem összes bora megkóstolható!

A Várdomb északi oldalán, a Duna partján áll a főváros egyik legszebb barokk temploma, a Szent Anna-templom.

Szabadság-szobor - Faragó Ferenc fotója

A Szabadság híd és az Erzsébet híd között, a város közepén emelkedik a Gellért-hegy. A 235 méter magas, természetvédelem alatt álló hegy tetejéről éjjel-nappal csodálatos panoráma tárul elénk.
A Gellért-hegyen látható a város békéjét egykor vigyázó erőd, a Citadella, és a főváros egyik jelképeként nevezetes szobor, a 14 méter magas Szabadság-szobor. Az olajágat tartó nőalak lábánál két másik szobrot fedezhetünk fel: az egyik a haladást, a másik a gonosszal való harcot jelképezi.
A Gellért-hegy déli oldalán a 11. században mártírhalált halt Gellért püspök szobra emelkedik. A Szent Gellért-szobor csodálatos együttest alkot a hegyből fakadó természetes forrással, mely a szobor alatt fejlődik vízeséssé. Világhírűek a hegy lábánál található gyógyhatású fürdők: az ország legelegánsabb gyógyfürdője, a Duna partján fekvő, mozaikburkolású Gellért fürdő, valamint két török kori fürdő, a Rudas fürdő, és a Rác fürdő.

Rózsadombi látogatásunk során feltétlenül szánjunk időt a környéket gazdagító 150 éves török uralom emlékeinek: a Királyi gyógyfürdőnek és Gül Baba türbéjének!

Szinte épségben maradt ránk a szentként tisztelt török dervis, Gül Baba türbéje. Gül Baba 1541-ben, a Budát elfoglaló törökök hálaadó szertartásán halt meg. Sírkápolnáját, mely napjainkban is kiemelkedő mohamedán zarándokhely, a 15. század közepén, 1548-ban építették tisztelői. A sírboltot később felújították, s ma múzeumnak ad otthont.

Török kori emlékeink közül is kiemelkedő a Király Gyógyfürdő, melynek építését Arszlán pasa kezdte meg 1565-ben. Mai formájára 1796-ban alakították át, de még így is eredeti pompájában tárja elénk a korabeli oszmán fürdőkultúrát. A patinás török fürdő legszebb része a kupolacsarnokba beépített nyolcszögletű medence.

A Kastélypark utcában álló Nagytétényi Kastélymúzeum nemcsak Budapestnek, hanem Magyarországnak is az egyik legszebb barokk kori palotája. A 15. századi gótikus épület maradványaira épült kastély ma az Iparművészeti Múzeum egyik részlege.

Budafok határában, a Balatoni út és a Szabadkai út sarkánál találjuk a Szoborpark Múzeumot. A Szoborpark a szocializmus alatt készült köztéri szobrok egyedülálló gyűjteménye. A főváros területéről eltávolított többtonnás szobrok között ugyanúgy felfedezhetjük Lenin, Marx, vagy Engels mását, mint a szovjet katonáét.

Felejthetetlen élményben lehet részünk, ha betérünk a Campona bevásárlóközpontban található Tropicariumba. Félelem nélkül kalandozhatunk a trópusok és az óceánok rejtelmes világában, trópusi madarak, krokodilok, ráják és cápák között! Mindenütt csúszó-mászó, úszó, kúszó és repkedő állatok. Bátrabbak (érvényes búvárvizsgával rendelkezők) 30 percet tölthetnek el öt homoki tigriscápa és egy barnacápa között!

Buda nevezetes kirándulóhely. Hegyei, barlangrendszere és különleges barlanglabirintusa az év minden szakában ezrével csalogatja a kirándulókat.

A főváros északnyugati területén magasodik a Budai-hegység. 400-500 méter magas hegyei, a Széchenyi-hegy, a Sváb-hegy, a Hármashatár-hegy, és Budapest legmagasabb hegye, az 526 méter magas János-hegy kitűnő levegőjével, sűrű erdeivel a természetjárók paradicsoma. A csodálatos szépségű hegyeket gyalog, kerékpárral, fogaskerekűvel, kisvasúttal, sőt akár libegővel is felfedezhetjük!

A Budai-hegység két látogatható barlangja a Pálvölgyi-cseppkőbarlang és a Szemlőhegyi-barlang.

A festői szépségű, 500 méter hosszan bejárható Pálvölgyi-cseppkőbarlangot gyógyító hatású levegője mellett elefántra, valamint krokodilra emlékeztető cseppkőképződményei miatt is érdemes felkeresni.
A 300 méteren látogatható Szemlőhegyi-barlang hűvös, nedves levegője gyógyítólag hat a légzőszervekre. Különös képződményei, az úgynevezett borsókövek nem mindennapi látvánnyal gazdagítja a kirándulókat.

Lánchíd - Faragó Ferenc fotója





Menjünk át a Duna bal partjára, a város területének kétharmadát kitevő Pestre! Az ország politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjába érkeztünk.

Pest...

A Parlament este - Fördős Péter fotója





A magyar fővárosban töltött napjaink alatt feltétlenül hódoljunk a kultúrának, a művészeteknek, hiszen Budapest igen gazdagon terített asztallal várja a kulturális rendezvényekre éhes látogatókat!




A vidék világhírű borai a szépséges környezetben fekvő Etyek-Budai Borvidék lankás oldalain termő szőlőkerteknek köszönhetik különleges ízvilágukat. Bortúráink során érdemes felkeresni a festői tájban megbúvó borospincéket, ahol végigkóstolhatjuk a budai vidék finom borait! A kínálat bőséges, mi több fenséges: Királyleánykával, Olaszrizlinggel, Rizlingszilványival, Chardonnayval, Sauvignonnal, Ottonel muskotállyal, Sárga muskotállyal, Zenittel, Szürkebaráttal, Zöld veltelinivel, Cserszegi fűszeressel, Zala gyöngyével, Traminivel, Cabernet franckal, Cabernet sauvignonnal, Kékfrankossal, Merlottal, Kékoportóval, Pinot noirral, Zweigelttel és Turánnal tölthetjük meg poharunkat.

Ha szeretnék megtudni, milyen hangulat uralkodik egy borozgatással, ünnepléssel, mulatozással egybekötött fesztiválon, látogassanak el szeptemberben a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválra!

Láthatják, Budapesten pezseg az élet! Ám semmiképp ne menjenek el úgy a fővárosból, hogy ne kóstolnának bele a világhírű magyar konyha ételremekeibe!

Magyarországot szerte a világon az ízek hazájaként emlegetik. Valóban, a magyar konyha legjellemzőbb tulajdonsága az ízgazdagság. S hogy miben rejlik a titka? Íme!

A népi-nemzeti ételek megőrzése mellett az úri konyhák gazdag választéka színesíti a magyar, na és természetesen a budapesti gasztronómia palettáját. A magyar emberek bátran és jól bánnak a fűszerekkel, hosszú esztendők óta tudják, hogy kitűnő harmóniát alkot az öt alapíz: az édes, a sós, a savanyú, a keserű és a csípős. De a magyar nem elégszik meg ennyivel! Az ízek mellett nagyon fontos szerepe van a tetszetőségnek, a tálalásnak is. Zamatos gyümölcsök, mindig friss zöldségek, kiváló minőségű fűszerek színkavalkádja teszi felejthetetlen élménnyé a magyar étkeket.

Bár a főváros asztala gazdagon terített, mindenképpen kóstolják meg a híres helyi specialitást, a pikáns Budai töltött pulykamellet. S hogy édes szájízzel búcsúzzunk Budapesttől, vágjunk egy szeletkét az egyik legfinomabb, leghíresebb magyar tortából, a dobostortából!

Budapest látnivalók képekben és a googleearth-on  
http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Budapest

Új barlangfeltárás Budapesten

Új barlangfeltárás Budapesten

A Molnár János-barlang a rózsadombi nagy barlangrendszerek ötödik, de egyetlen aktív képviselője. Nemcsak hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, de a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.

A nagyrészt a vízszint alatt elhelyezkedő és így csak búvárok számára „járható" rendszer vizét a mélyből feltörő meleg, valamint a Budai hegyek felől áramló hideg karsztvízből kapja.
A 300 négyzetméteres felszín alatti tóról VIDEO látható a FIGYELŐNET oldalán

A barlang új részeinek feltárása 2003 nyarától – a megtalálás napjától – folyamatosan zajlik. Az eddig feltárt és bekötelezett hossza 4100 méter. A barlangászok számítása szerint az elérhető végmélység 80 méterre és hossza akár 6-7000 méterre tehető. Napra kész információk és térkép található a barlangot bemutató honlapon.



Adamkó Péter(a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület elnöke), valamint Leél-Őssy Szabolcs (a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke) vezetésével egy tárót hajtottak (alagút) és ma már száraz lábbal is megközelíthető ennek a föld alatti csodavilágnak egy része. Speciális módszerrel eltávolították a szén-dioxidot is.

A Margit híd budai hídfője közelében, a Lukács fürdővel szemközt egy természetes forrás által táplált tó látható. Római kori falazatot találtak, ami azt bizonyítja, hogy már a rómaiak is használták az itt felszínre törő termálvizet. Később a Nyulak szigetének apácái működtettek itt malmot, innen a Malom tó elnevezés. A források mellett fürdők is működtek, ma is látható egy eredeti török fürdőépület elbújva az Irgalmas rendi kórház épületei között, az 1890-es évek végétől pedig a Lukács-fürdő nyeri innen a vizet.

A tóhoz kapcsolódó barlang száraz részét a későbbi névadó, Molnár János patikus mérte föl 1858-ban, és már ekkor tekintélyes víz alatti rendszer létezését feltételezte. Mivel azonban a barlang járatainak jelentős része a víz szintje alatt található, megismerése csak a könnyűbúvár technika elterjedése után válhatott valóra.


Kutatók a 300 négyzetméteres víztükrön (KvVM)


A 27 fokos melegvizű tónak otthont adó barlangtermet Kessler Huber barlangkutatóról nevezték el. Az új, fokozottan védetté nyilvánított természeti kincs nem látogatható, de november 18-án bemutatták a nyilvánosság számára.

2010. február 12., péntek

Budapest Gyógyfürdői

Gyógyító víz Budapesten

Budapest egyik különlegessége, hogy a világ egyetlen olyan nagyvárosa, amely gyógyvízforrásokban IS gazdag. 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból előtörő 21–78 °C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter.
A Dunától nyugatra fekvő területeket elfoglaló rómaiak többek között azért itt alapították székhelyüket, Aquincumot, mert kedvelték az itt feltörő melegforrások gyógyító vizeit. Hatalmas fürdőik romjait több helyen is láthatjuk Óbudán. A török hódoltság idején (1541-1686) számos fürdő létesült tisztálkodási és gyógyító célból. Néhány fürdőben a mai napig épségben megmaradtak török kori részek. Budapest a 20. században lett (gyógy)fürdőváros, amikor ezt a 20-as években a városi politika az idegenforgalmi fejlesztések fő irányává tette. Hivatalosan 1934-ben nyerte el a „fürdőváros” rangot. A budapesti fiatalok nemigen járnak a fürdőkbe, kivéve az 1998-ban megindult különleges Cinetrip (újabban: Magic Bath) partikra. Ők inkább a strandokat kedvelik.




KÉT RÉGI FÜRDŐ:

Király Gyógyfürdő (II. Fő u. 84.)
A fürdő épületének egy része török kori, ennek 1565-ben kezdték az építését. Egyik medencéje ma is a középkori kupolás teremben van. Négy zárt termálmedencéjébe a gyógyvizet a Lukács-fürdőből vezetik ide. 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta.
A gyógyviz hőfoka: 26, 32, 36, 40ºC, Vízfelszín: 8, 10, 68, 4 m². Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős.
Nyitva tartás: férfiak részére: kedd, csütörtök, szombat 9.00 - 20.00. Nők részére: hétfő, szerda, péntek 7.00 - 18.00.



Rudas Gyógyfürdő (I. Döbrentei tér 9.)
A Gellért-hegy és a Duna közötti szűk sávban elhelyezkedő fürdőnek nem csak központi fekvése, hanem török kori épületei is rendkívüli értékei. A 10 m átmérőjű kupola alatt, amelyet 8 oszlop tart, egy nyolcszögletű medence foglal helyet.
Vízhőmérséklet: 16-42 C fok. Medencék: úszómedence, 6 gyógymedence. Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős.
Nyitva tartás: hétköznap 6.00-20.00, hétvégén 6.00-13.00. A gyógymedencéket 1936 és 2005 között csak férfiak látogatták. 2005 decemberében egy emberi jogi csoport kikényszerítette, hogy bizonyos napokon nők is látogathassák.
A gőzmedencék vízhőfoka: 16, 28, 30, 33, 36, 42 °C. Vízfelszín: ,5; 9; 9; 9; 96,5; 9 m²
Az uszoda vízhőfoka: 29 °C.  Vízfelszín: 278 m². Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős.






HÁROM NAGY GYÓGYFÜRDŐ:

Gellért Fürdő (XI. Kelenhegyi út 4.)
A középkorban kórház, a török időkben fürdő épült a Gellért-hegy lábánál. A mai Gellért Fürdő és Szálló 1918-ban épült, majd 1927-ben elkészült a hullám-, majd 1934-ben a pezsgőfürdő. Ez Budapest legszebb fürdője, ahol fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a színes mozaikok, a márványoszlopok, az üvegablakok és a szobrok.
A Gellért azonnal „rákerült a térképre”. 1931-ben hatalmas belpolitikai botrányt okozott, hogy Dr. Ramon Costello kubai fekete orvost napokon át nem engedték be a fürdőbe, az amerikai vendégek miatt.  A kérdést a Főváros döntötte el: őt is be kell engedni a fürdőbe.
Vízhőmérséklet: 26-38 C fok. Medencék: nyitott hullámfürdő, termálmedence, gyerekmedence, zárt uszoda-pezsgőfürdő, 9 gyógymedence.
Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Nyitva tartás: hétköznap 6.00-19.00, hétvégén 6.00-17.00


Lukács Gyógyfürdő (II. Frankel Leó u. 25-29.)
Ez a budai fürdő is középkori eredetű, viszont újjáéledése csak a 19. század végén történet meg. Ekkor egy komplex gyógyfürdő és gyógyászati centrum alakult itt ki. A terület hangulata ma is a századforduló éveit idézi. Ennek az időnek beszédes tanúi az udvaron hálából a gyógyulásért elhelyezett márványtáblák. Az 1950-es évektől kezdve a budapesti értelmiségi és művészvilág központja.
Vízhőmérséklet: 22-40 C fok. Medencék: 2 nyitott úszómedence, élménymedence, 5 zárt termálmedence
Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Nyitva tartás: hétköznap 6.00-19.00, hétvégén 6.00-17.00



Széchenyi fürdő (XIV. Állatkerti körút 11.)
Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, a főváros pesti oldalának egyetlen üzemelő régebbi gyógyfürdője. A két részben, 1913-ban (gyógyfürdő), illetve 1927-ben (strandfürdő) elkészült különleges hangulatú és látványos épület udvarán télen-nyáron három medence üzemel, ebből az egyik élményfürdő. Az épületben több mint 10 medence található, továbbá gyógyászati kezelésekre van lehetőség. Tágas, világos medencecsarnokainak kialakításánál érződik a római fürdőkultúra hatása, a kádfürdőknél a görögök fürdőkultúrája, de az északi fürdőkultúra nyomai is fellelhetők. (Izzasztóhelyiségek, merülőfürdők, szaunák.)
A természetesen fakadó forrásokon kívül az 1870-es években fúrt 970 m mély artézi kútból feltörő 74°C-os gyógyvízet is használják. Sok útikönyvben szerepelnek azok a fényképek, amelyek a fürdő egyik különlegességét mutatják: a gőzölgő vízben (télen is) sakkozó férfiakat.
Vízhőmérséklet: 20-38 C fok. Medencék: nyitott úszó-, élmény- és termálmedence, 12 zárt termálmedence. Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévíz, melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős. Nyitva tartás: minden nap 6.00-22.00 óráig.


Az egészségturizmus és a sportolással, mozgással töltött kikapcsolódás mindenhol sikert aratott a világban, Budapesten is. Míg a balneoterápia a betegek gyógyítására, a tünetek enyhítésére törekszik, a wellness és a fitness a megelőzés eszköze, az egészségesek lehetősége, hogy megőrizzék sokáig erőnlétüket. A fővárosban a szállodákon és gyógyfürdőkön kívül is több strandon, uszodában, fürdőben várják fitness és wellness szolgáltatásokkal a vendégeket, de arra is van lehetőség, hogy csak úszkáljon, napozzon, akinek ehhez van kedve.

Széchenyi Gyógyfürdő

Bemutatkozás és a medencék adatai

Medencék száma: 18
Wellness Központ a Széchenyi Gyógyfürdőben

A Széchenyi Gyógyfürdőben a hagyományos szolgáltatások mellett választhat a különleges gyógyászati kezelések és sportolási ajánlatok közül. Vendégeink mind teljesebb körű kiszolgálása érdekében képzett szakembereink irányításával zsírégető, súlyzós, alakformáló torna és vízi aerobic foglalkozásokkal is várjuk a kikapcsolódásra, felfrissülésre vágyókat.
A kondicionálóterem szolgáltatásai: kardiogépek, futópad, háttámlás teremkerékpár, lépcsőzőgép, elliptikus futógép, különféle típusú erőgépek, hasizompad, kézisúlyzók.
A kondicionálóterem és fitnessterem szolgáltatásait, valamint a vízi aerobicot fürdővendégeink az uszodai belépőjegy megváltása ellenében vehetik igénybe.
Kondicionálótermünk a legmodernebb professzionális kardio- és erősítőgépekkel van felszerelve. Az erőgépek, valamint kardiogépek mellett a kondicionálóteremben minden egyéb testépítőeszköz megtalálható. 

 

Az ivókút vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos, alkáliákat és jelentős mennyiségű fluoridot tartalmazó gyógyvíz.



A Széchenyi Fürdő Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Pest első gyógyfürdője. Létét Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti. Kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol később, 1881-ben már "Artézi fürdő" működött, azonban az ideiglenes jellegű fürdő egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek. Így épült fel 1913-ban Czigler Győző tervei alapján a Széchenyi Gyógyfürdő. A fürdő 1927-ben férfi és női népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült. Az 1960-as évek közepén további átalakításokra került sor, társas fürdőruhás termálosztály, valamint nappali kórház (komplex fizioterápiás osztály) létesült.
Az uszoda medencéinek rekonstrukciójára, szűrőforgató-berendezéssel történő ellátására 1999-ben került sor. Az ún. élménymedencében megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás.

 


típusajellegehőfokaszáma
úszómedencenyitott271
élménymedencenyitott30-341
termál ülőmedencenyitott381
termálmedence (fürdőruhás)fedett20-387
termálmedence (kötényes)fedett20-406
úszómedencefedett
2
 

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda
Közép-Magyarország > Budapest megye
1113 Budapest, Döbrentei tér 9.
Telefon: 356-1322
Fax: 375-8373






Medencék száma: 7A XV. században a török uralom idején alakult ki a mai fürdő központja, a törökfürdő. Vagyis semmi esetre sem egy keleties törökfürdő utánzatról van szó, hanem Szokoli Musztafa budai pasa által az 1560-as (!) években épített fürdőről. A 10 m átmérőjű kupolát 8 oszlop tartja, ez alatt egy nyolcszögletű medence foglal helyet. Ez a híres kötényes fürdő. Az épület magja tehát lassan 450 éves, ilyen helyen áztatni magunkat önmagában sem hétköznapi élmény. A természetes felújítások során az alapvető atmoszférát szerencsére sikerült megőrizni.


A termálfürdőt 1936 óta egészen az elmúlt évekig kizárólag férfiak látogathatták, mégpedig a belépőjegyhez kapott kis ágyékkötővel. Ám ennek használata sem kötelező. Mivel a XXI. században járunk, már a gyengébb nem is fürödhet az autentikus kötényes rendszerben, a kedd a nők napja, hétvégén pedig ma már koedukált, fürdőruhás fürdőzésre is lehetőség van.
A Rudas az éjszakai fürdőzésről is híressé lett, péntek-szombat-vasárnap 22.00 és hajnali 4.00 óra között nem akármilyen élményt ígér fürdővendégeinek.
Az uszoda, amely gyógyuszodajelleggel és szaunával üzemel, 1896-ban épült.
Ivócsarnokában a Hungária, az Attila és a Juventus források vize fogyasztható ivókúra keretein belül. A fürdőben nappali kórház működik komplex fizioterápiás részleggel.



Gyógyvíze nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentõs.

 


típusajellegehőfokaszáma
gyógymedencefedett28-425
úszómedencefedett291
merülőmedence (szaunánál)fedett161